uniós kifizetés

A magyar kormány leállt, de a milliárdok tovább ömlöttek (2.)

Bár az áprilisi választások miatt leállt idehaza a kormányzati munka, a fejlesztéspolitikai intézményrendszer rendületlenül ontotta magából az uniós pályázati döntéseket és főként a kifizetéseket - derül ki szokásos havi összefoglalónkból. Adataink szerint közel 2000 új pályázati nyertes örülhetett - jórészt a választások előtti napokban - 90 milliárd forintnyi új támogatásnak, és a hónap során 110-ről 178 milliárd forintra gyorsult a kifizetések összege. Ezzel a 7 évre szóló keret kifizetése már átlépte a bűvös 50%-ot.

Még csak a sokmilliós bónuszok harmadát fizették ki az EU-pénzek pörgetéséért

Egyelőre csak a tavaly június 30-i határidőre előírt uniós támogatás-kifizetéshez kapcsolódó céljuttatásokat fizették ki a Miniszterelnökségen, 1,255 milliárd forint értékben 642 főnek, ami így fejenként közel kétmillió forintot tesz ki - tudta meg a 24.hu a tárcától közérdekű adatigénylés keretében. A céljuttatási rendszer szabályai alapján ez a kifizethető keret harmadát jelenti a lap szerint.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

A napokban több ezer uniós pályázati nyertest hirdetett ki a kormány, így a 2014-2020-as ciklus forrásainak 93%-át már elosztotta, a felét pedig már ki is fizette, Brüsszelből viszont eddig még az ötödét sem kapta meg - derül ki szokásos hónap elei elemzésünkből. Ennek néhány fontosabb üzenete:

• Az EU-pénzek növekedésélénkítő hatása 2019 után várhatóan lecseng majd, így nagyon kell az utólagos brüsszeli átutalás
• Ha ezek gond nélkül megjönnek, dúskálni fog az új kormány a pénzben a következő években, rengeteg beruházást megfinanszírozhat
• Ha viszont elakadnak a pénzek, úgy komolyabb növekedési problémák is előállhatnak 2-3 éves távon.
• Egyelőre a gyorsan kiosztott források hosszabb távú gazdasági hatásairól, és a projektek fenntarthatóságáról keveset tudunk.

Még pár hónapig nem jön újabb nagy brüsszeli átutalás

Az idei második negyedévben tervez majd benyújtani újabb nagyobb adag EU-s fejlesztési számlát az Európai Bizottságnak a magyar kormány, így az április-júniusi időszak előtt nem jön újabb teljesítés alapú átutalás Brüsszelből - írja a Világgazdaság. A fejlesztéspolitikának továbbra is az a célja, hogy március végéig minden pályázatnál a teljes keretre eldöntsék a nyerteseket, azaz a források lekötése 100%-ra emelkedjen a mostani 96% körülről.

Az összes EU-pénzt ki akarja utalni idén a kormány?

A 7 évre szóló 8900 milliárd forintos uniós támogatási keret 47,7%-át, 4247 milliárd forintot fizettek ki eddig a magyar hatóságok a nyertes pályázóknak, és még közel egy év van arra, hogy a 100%-ot elérjék - írja mai összefoglalójában a Világgazdaság. Ez afelé mutat, hogy év végéig még 4650 milliárd forintot szeretne "kitolni" a nyerteseknek a kormány, ami a tavalyi tényleges eredmény közel duplája lenne és éppen ezért egyelőre erős kételyeink vannak a terv teljesíthetőségét illetően.

Meglepően nagy összeget utalt át az állam januárban a kiválasztottaknak

Bár az a nyomás már lekerült januárban az államigazgatási dolgozókról, hogy a beígért sokhavi bónuszokért cserébe pörgessék az EU-támogatások kifizetését, mégis meglepően nagy összeget, a decemberi 541 milliárd után januárban 325 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a nyerteseknek - derült ki szokásos hónap eleji vizsgálatunkból. A választások közeledtével így tehát most ott tartunk, hogy a 7 évre szóló EU-s keret 108%-ára már meghirdették az uniós pályázatokat, a 91%-ára már a nyerteseket is kihirdették, sőt a keret 47%-át már ki is fizették.

A tavalyi rekord EU-s kifizetés alig egyharmada mögött volt már teljesítés

A tavaly rekordot döntő itthoni uniós támogatás-kifizetésnek csak mintegy 30%-a mögött volt már teljesítésalapú számla, azaz a kifizetések döntő része előlegalapú kiutalást jelentett - tudta meg a 24.hu a Miniszterelnökségtől kikért adatokból.

Kiderült: borzalmasan sok EU-pénzt fizettek ki tavaly Magyarországon

A 2016-os 2099 milliárdról 2488 milliárd forintra ugrott fel 2017-ben az uniós támogatások magyarországi kifizetési volumene, azaz a minimálisan előírt 2064 milliárd forint jócskán túlteljesült, de a 2700 milliárdos maximális összegtől elmaradt - jelezte ma az MTI-nek Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy tavaly Brüsszelből megérkezett bő 900 milliárd forintnyi átutalás, amivel az EU-átlag fölé gyorsult Magyarország brüsszeli forráslehívási előrehaladása. A tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára közben azt jelezte, hogy nagyon felpörgött a vidékfejlesztési pályázatok támogatói döntéshozatala az év végén, illetve 106 milliárd forintnyi kifizetés is megtörtént a vidékfejlesztési pályázatokra az egész év során.

Elképesztő hajrá: egy hónap alatt az összes EU-pénz ötödét elosztották

Egyetlen hónap alatt, tavaly decemberben 1660 milliárd forintnyi EU-támogatás nyerteséről hoztak döntést Magyarországon, ami a 7 évre szóló keret közel ötödét teszi ki, azaz extrém mértékben megugrott a megítélt támogatások összege - derül ki szokásos hónap eleji összesítésünkből. A hajrá után most már ott tartunk, hogy a teljes pályázati keret 90%-át elosztották a hatóságok. A kifizetett EU-támogatások is iszonyatosan meglódultak decemberben a beígért sokhavi bónuszok miatt, és adatbázisunk szerint öt nagy fejlesztési területen a maximális kifizetési cél is teljesült, így akár 24 havi bónusznak is örülhetnek az érintett dolgozók.

Kemény volt az idei év az EU-pénzeknél, de most jön még csak a neheze

Alapvetően elégedettek az idei uniós fejlesztéspolitikai eredményekkel a Portfolio szakértői körképében részt vevők, hiszen az összes EU-pályázatot kiírták, az összes pénz döntő részét lekötötték a hatóságok, illetve jóval 2000 milliárd forint feletti támogatást is ki is fizettek. Most már egyre inkább a projektek végrehajtása lesz a fókuszban, amit a szakértők szerint jövőre jócskán nehezíthet majd a nagyfokú építőipari és munkabér-drágulás, illetve akár a közbeszerzési szabályok túlzott szigora is. Úgy tűnik, nem aggódik annyira a szakma, hogy mi lesz az EU-támogatások terén 2020 után, de persze még csak nagyon kevés információ áll rendelkezésre, az Európai Bizottság is csak 2018 májusában tervezi bemutatni a saját javaslatát. Ugyanazt a négy kérdést tettük fel mindegyik szakértőnek az évértékelő körképünkben, a beérkezett válaszokat abc-sorrendben mutatjuk be.

Csepreghy: több lépéssel stabilizáljuk az EU-pénzek élénkítő hatását

A Brexitből fakadó veszélyek miatt továbbra is indokolt az uniós források gyors itthoni elosztása, hogy ne legyen kapkodás a projektek végrehajtásával - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint bár illúzió, de törekedni kell a dömpingszerű uniós pénzkifizetés gazdasági hatásainak elnyújtására, pontosabban a 3 százalék feletti gazdasági növekedés megszilárdítására. Erre több stratégiája is van a kormánynak, így például a nagy útépítések elnyúlnak 2022-ig, de még ezt megelőzően a több projektet elnyerő, és az elszaladó költségekre panaszkodó projektgazdáknak rangsorolniuk kell a projektjeik között. Ez az építőipari kapacitáskorlátokat is oldja, ahogy egy készülő NGM-pályázat is ezt célozza. Az Európai Bizottság által belengetett eurócsatlakozást támogató eszközhöz óvatosan áll a kormány, de persze a plusz pénz tekintetében "A magyar kormány nem lehet a saját maga ellensége" - fogalmazott.

Ömlik a pénz Brüsszelből, mégis rekordközeli deficitre készül a kormány

Mivel a korábbi prognózissal ellentétben befutnak szilveszterig a nagy összegű brüsszeli átutalások a költségvetésbe, ezért a javuló büdzséhelyzetet arra használja a kormány, hogy nem a minimális, hanem a maximális célhoz közelítő EU-támogatást fizet ki 2017-ben - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Ez azt jelenti, hogy a november végi 1925 milliárdról 2500-2600 milliárd forint közé felugorhat szilveszterig az összes idei uniós kifizetés. A kormányzati terv lényeges következménye, hogy kalkulációink szerint minden idők egyik legnagyobb éves pénzforgalmi deficitje alakulhat ki 2017-ben, ami a GDP 5%-át is elérheti.

Borul minden, ha felfüggeszti Brüsszel az EU-pénzeinket?

A Portfolio kalkulációi szerint még akkor is el tudná érni idén a két fontos gazdasági célját - EU-pénz kifizetési cél és adósságráta csökkentése - a magyar kormány, ha a ma kezdődő ötnapos európai bizottsági audit nyomán esetleg "befagyasztanák" Magyarország felé az EU-támogatások kifizetését. Ha ez tényleg így történne, akkor januártól hirtelen hatalmas forrásokra lenne szüksége az államnak, ugyanis az EU-pénzek brüsszeli megszakítását-befagyasztását sok idő "visszacsinálni", a tavaszi választásokig viszont gőzerővel kell pörgetni itthon a pályázati kifizetéseket.

Az összes EU-támogatásunkat felfüggeszti Brüsszel?

Jövő héten Magyarországra érkeznek az Európai Bizottság auditorai, hogy durván megdrágult konkrét közbeszerzések mellett az egész közbeszerzési ellenőrzési rendszert is megvizsgálják. A 24.hu információi szerint azzal a forgatókönyvvel is számolni kell a vizsgálat során, hogy az összes uniós támogatás folyósítását felfüggesztheti az Európai Bizottság, ha az ellenőrzési rendszert nem találja rendben. Vannak egyéb problémák is, amelyek a rendszert jellemzik és közben az év végén emelkedő adósságráta veszélye is a radaron van.

Nagy változás jön a 2020 utáni EU-pénzeinknél, nem nekünk fáj majd a Brexit

A brit EU-kilépés már a 2020-ig futó uniós fejlesztési ciklusban is költségvetési lyukat üthet, de mivel ezt a veszélyt a magyar kormány már korán felismerte és gyors pályázati forráskifizetést valósít meg, így a Brexit elsősorban nem Magyarországnak fog fájni - hangsúlyozta a mai parlamenti projektmenedzseri ülésen Cseprehgy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a 2018-as választásokhoz közeledve tovább szaporodnak majd a politikai jellegű támadások Brüsszel felől a fejlesztéspolitikában is, a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésben a pénzek szerkezetében és az elosztási mechanizmusokban nagy változások várhatók. A fórumon az is elhangzott, hogy néhány nagy népszerűségnek örvendő vállalati uniós pályázatnál hogyan állnak a folyamatok és mikorra várható eredményhirdetés.

Újra összecsap Brüsszellel a kormány, sokáig nyomás alatt marad az államháztartás

A magyar kormány azzal számol, hogy idén összesen 760 milliárd forintnyi, jövőre pedig további 1570 milliárd forintnyi uniós támogatást tud majd "elhozni" Brüsszelből amiatt, hogy az itthoni fejlesztések előrehaladása miatt egyre több számlát tud kifizettetni az Európai Bizottsággal. Ezzel együtt is igaz azonban, hogy idehaza sokkal gyorsabban fizetik ki az EU-támogatásokat, így a kifizetések ütemkülönbsége tartósan és jelentősen megterheli a magyar büdzsét. Mindezt fokozhatja, hogy a Világgazdasági információi szerint két témában is rövidesen viták várhatók a magyar hatóságok és a Bizottság szakértői között.

Brüsszel már a kiküldött számláink 90%-át kifizette

Eddig a magyar hatóságok összesen 596 millió eurónyi, EU-pályázatokhoz kapcsolódó (teljesítési alapú) számlát küldtek ki az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as ciklus terhére, amelyből eddig összesen 542 millió eurónyit, azaz mintegy 90%-nyit ki is fizetett - derül a Miniszterelnökség és az Európai Bizottság egybehangzó adataiból. Ma jelentett be a kormány egy újabb kifizetési kérelmet 400 millió eurós összegben, de ennek valójában nincs köze az EU-pályázatok világához.